Rég kérlelem én, legyen végre enyém.
Õ mondja, igen, de úgy tesz, mint aki nem.
Hív, súgja, látni kíván, kacag közben a két szeme rám.
Én újra lépremegyek, s a vége az lesz, hogy most sem szeret.

Tán hazug a lány, ki tudja?
Csupa talány,
Oly feltûnõ a szerelme,
Hogy szeretne, de nem mer õ.

Oly rég szeretem, várom, hogy enyém legyen.
Õ mondja, hogy lesz, mégis ellene tesz.
Már végleg összezavar, miért mondja, hogy engem akar?
Miért, kérdem, miért hiteget, erre mondja, mert nagyon szeret. .

Tán hazug a lány, ki tudja?
Csupa talány,
Oly feltûnõ a szerelme,
Hogy szeretne, de nem mer õ.